prestd.org
Legyen olyan lehetőség, amikor a programok párhuzamosan vannak a gyermekeknek és a felnőtteknek, illetve legyen lehetőség a közös élményszerzésre is, mint például felfedező térképpel végig járni a múzeumot. A gyermek programok kialakításánál az interaktivitás kulcstényező, legyen játékos, vonja be a gyermeket. Lehet fő célja az ismeretátadás is, ugyanakkor a gyerekek nem képesek csak szemlélni a dolgokat, szükség van a figyelmük felkeltésére és fenntartására, lényeges hogy minden érzékszervükre hasson a kiállítás A jegyárakat a családok számára megfizethető módon kell kialakítani, szükség van családi kedvezményekre, hogy a múzeum megfizethető áron kínáljon minőségi programot az egész családnak. Lehetséges megoldás az is, hogy bizonyos korig ingyenes a gyermekek számára a múzeumlátogatás. A személyzet szakképzettsége mellett a családbarát hozzáállás is lényeges, hogy a minőségi ismeretátadás élvezetes legyen a család minden tagja számára. Fontos, hogy olyan foglalkozásoka alakítsanak ki, melyek minden korosztálynak megfelelőek, hogy tudják kezelni a gyerekek jelenlétét, és felismerjék a felnőttek és a gyerekek eltérő igényeit és ne zavaró tényezőnek tekintsék a gyermekeket a múzeumban.
Meg kell tudni, hogy a szolgáltatás mely eleme a legfontosabb a vendégnek; 2. Mely attribútumok befolyásolják a fogyasztót a döntéshozatalában; 3. Ezen attribútumoknak mi a fontossági sorrendje; 51 4. Ezen jellemzők hogyan teljesítenek az adott szolgáltatás során; 5. Végül a vendégek visszajelzései alapján mérni kell a fejlődést az adott jellemzőkben, hogy a változtatás miképpen nyeri el a fogyasztók tetszését. A módszerek között természetesen elsőként említik meg a kutatók (PIZAM - ELLIS, 1999) a papír alapú kérdőív kitöltetését. Fontosnak tartják, hogy csak a szolgáltatás teljesítése után tegyék a vendég elé a papírt, ne előtte. A válaszadási hajlandóságot lehet úgy növelni, hogy egy következő vásárlás, kiszolgálás igénybevétele során előre felajánl a vállalat egy kis pénzügyi vagy nem pénzügyi kedvezményt. Az adatelemzést célszerű hetente elvégezni a minél gyorsabb reagálás szempontjából. A piaci szegmenseket (szabadidős-, hivatásturizmus) is szeparálni kell a minél pontosabb eredmények érdekében.
Sajnos az eredmények nem támasztják ezt alá. A válaszok 70-80%-a a 4-es és 7-es tartományban található (enyhe elutasítás, vagy enyhe egyetértés). Azok aránya, akik határozottabban egyetértettek ezzel (8, 9, és 10-es skálaérték) egyrészt kevés, másrészt pontosan ugyanennyien határozottan elutasították az állítást (1, 2 és 3-as skálaérték). Tekintettel arra, hogy valamennyi országban a mozgásszervi fogyatékossággal élők képezik a legnagyobb csoportot az érintettek között, két konkrét kérdéssel vizsgáltuk az ő speciális problematikájukat. Az első állítás az volt, hogy ha a vizsgált országban a vonatokra és a távolsági buszokra fel lehetne jutni kerekesszékkel, akkor több mozgássérült utazna. Az állítással a kitöltők nagy része egyetért, a három felső skálára (8-10-ig) több mint 50%-os válaszadási arány érkezett. Az egyet nem értők válaszai csak kis százalékban oszlanak el az alacsonyabb skálák között. Ez jelzi a nem mozgásszervi fogyatékossággal élők sorstársaik iránt megnyilvánuló empátiáját is.
Módszertan 2018. május-júniusában 2000 fős személyes megkérdezést végeztünk abból a célból, hogy a magyar lakosság magatartását és véleményét több, sportfogyasztáshoz kötődő témakörrel kapcsolatban is vizsgáljuk. A megkérdezés reprezentatív a 15-74 éves magyar lakosságra nem, korcsoportok (10 éves intervallumok) és a lakóhely régiója alapján. Kvantitatív kutatásunkkal célunk volt, hogy a keletkező adatok valid képet adjanak a magyarországi sportfogyasztási szokásokról. A sportfogyasztáshoz kapcsolódóan kérdőívünkben külön figyelmet kapott a sportcélú fogyasztás és utazások kérdésköre, amelynek egyes eredményeit jelen tanulmányunkban mutatjuk be. Az eredmények feldolgozásához és elemzéséhez az IBM SPSS Statistics 24, illetve a Microsoft Excel 2013 programokat használtuk. Tanulmányunkban a sportcélú fogyasztáshoz kapcsolódó kérdések gyakorisági elemzését, nemek és generációk szerinti demográfiai háttérelemzését különös tekintettel az 50-70 évesek körére (n=680 fő), valamint más sportfogyasztási kategóriákkal való összehasonlítását mutatjuk be.
98 2. ábra: A múzeumlátogatás szakaszai a családok számára Forrás: Saját szerkesztés A mélyinterjúk során megkértük a szülőket, hogy idézzék fel legpozitívabb és legnegatívabb múzeumi élményeiket.
(2018): Társadalmi felelősségvállalás a magyarországi szállodákban: különös tekintettel a környezetvédelemi aspektusra, Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok 3 (3) 4-27. Hazlett, S. - Philip, G. (1997): The measurement of service quality: a new PCP attributes model, International Journal of Quality and Reliability Management, 14, (3), 260-286. Israel, J. (2000): Enhance Your Quality Systems With Customer Satisfaction Measurement. ASQ Customer-Supplier Division Fall Conference. Phoenix, AZ: CSD Proceedings Karakasné-Morvay, K. (2014): A minőségfejlesztés és a vendégelégedettség összefüggései a hazai wellness szállodákban, Doktori (PhD) értekezés, Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola, Gödöllő,. 1-224 Pajrok, A. (2017): A stratégiai költségszámvitel módszertanának relevanciája és alkalmazása a hazai szállodaipar vállalkozásainak körében, Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok 2 (1) 65-77., Seitz, G. (2000): Hotelmenedzsment, Springer Orvosi Kiadó Kft., Budapest, Teas, R. (1993): Expectations, performance evaluation, and consumer s perceptions of quality, Journal of Marketing, 57, 18-34.